Lakás bérbeadás

Mióta fellendült az AirBnB és a Booking, valamint velük együtt az ingatlanpiac, azóta a lakás bérbeadás háttérbe szorult. Érthető, hisz a szálláshely szolgáltatásból több pénz folyik be idény szerűen, és marketinggel a bevétel még növelhető is, ellenben a stabil bérbeadással, ahol minden hónapban fix a díj. Utóbbi előnye, hogy jobban kiszámíthatóbb, tervezhetőbb, így még mindig akadnak olyanok, akiknek ennyi elég.

Lakás bérbeadásához elengedhetetlen egy lakás, ingatlan, ami kiadható állapotban van. De mi van akkor, ha  még nincs lakás se? Ilyenkor lehet venni, vagy akár bérelni is, de a bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy milyen feltételekkel engedi a tulajdonos a tovább hasznosítását, vagyis további bérleménybe adását az ingatlannak. Ajánlott, de nem szükséges ügyvéd vagy közjegyző előtt szerződni.

Van már tehát lakásunk, ki tudjuk adni. Milyen költségekkel jár majd? Ehhez tudnunk kell, hogy milyen bevétel folyik be a lakásból egy év alatt. Ha eléri az 1 millió Forint feletti összeget, akkor 1.) remek áron tudtuk kiadni, 2.) pechünk van, mert a bevétel utáni összegből még 14% eho-t is fizetnünk kell az államnak. Az eho fizetés szabályainak ismertetésétől most eltekintek, mert van felső határa (450.000 Ft), amibe még a bejelentett munkavállalói fizetésünkből levont egészségbiztosítás is benne van. Ami a lényeg, hogy többet kell fizetnünk utána adót, mint ha nem értük volna el az 1 millió Forintos bevételi határt. (2017-ben még így van, aztán 2018-tól már nincs ez sem, vagyis nem kell külön ilyen-olyan adót fizetni.)

A jelenleg még esedékes eho-n kívül kell még személyi jövedelemadót fizetnünk a kiadott ingatlan után, ami a bevétel 15%-a. Ez szokott az a pont lenni, amikor a lakástulajdonosok nem kötnek szerződést a bérlőjükkel, vagy ha kötnek, akkor olyan bérleti összeget írnak a szerződésbe, hogy ne érje el az 1 millió Forintot, és akkor letagadhatják a hatóság előtt az egészet, kvázi eltitkolják a jövedelmüket. Ez azon kívül, hogy veszélyes jogilag, még adóeltitkolás is, amiért a Nemzeti Adó és Vámhatóság az eltitkolt adó megfizetésén túl még 200%-os adóbírságot is kiszab.

Számoljunk csak utána:
Van évi 1.200.000 Ft ingatlan bérbeadásból származó bevételünk, vagyis az év minden hónapjában a bérlőnk fizetett nekünk havi 100.000 Ft-ot.
Ezután fizetnünk kell:
1.200.000 Ft x 15% szja = 180.000 Ft-ot, és
1.200.000 Ft x 14% eho = 168.000 Ft-ot.
Összesen az adónk: 348.000 Ft.

Mivel ez roppant kellemetlen számunkra, hisz pénzt kapni mindenki szeret, de pénzt kiadni szinte senki sem, ezért eltitkoljuk. A NAV persze rájön (hogy hogyan, az nem ennek a bejegyzésnek a témája), és megbüntet. Mennyit kell fizetni a NAV-nak a büntetésnél?
Számoljunk utána:
Van 348.000 Ft eltitkolt adónk, amit kifizettet velünk. Erre még rájön pár ezer Forint késedelmi pótlék, ami függ attól, hogy mikor jönnek rá a turpisságra, így ezt most figyelmen kívül lehet hagyni, számolni úgysem lehet vele. (Egyébként az elmulasztott napok száma alapján a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Ugye, hogy inkább ne is számoljunk vele?!)
Elmulasztott adónk: 348.000 Ft
Adóbírság: 348.000 Ft x 200% = 696.000 Ft
Összesen, amit számon kérnek rajtunk: 1.044.000 Ft (348.000 Ft + 696.000 Ft)

Kerestünk 1.200.000 Ft-ot, de megbüntettek késedelmi pótlék nélkül 1.044.000 Ft-ra. Buli volt elkerülni az adófizetést? NEM!

Ha nem szeretnél hasonló eseteket, vagy ezen a területen tevékenykedsz és bizonytalan vagy, akkor keress minket bizalommal a Kapcsolatok menüpontunk alatt, vagy hívj minket egyből a +36 30 501 1428-as telefonszámon!

Ne felejtsd, hogy az első tanácsadásunk ingyenes!

 

Szerző: |2018-03-09T08:36:08+00:00október 20th, 2017|Kategória: Egyéb|Címkék: , , , , , , , |