Egyik webshopos ügyfelünk a napokban azzal a kérdéssel hívott fel, hogy kapott egy külföldi (értsd: nem EU-n belüli) megrendelést az egyik termékére, és nem tudja, hogy most milyen vámot kell fizetnie, mennyi lesz az áfája. “Vegyük ketté a dolgot”, mondtam neki a telefonban, “ugyanis az áfa és a vám nem ugyanaz!”. Ügyfelünk hangján hallottam a megdöbbent pislogást, hogy “Ooh!”

Kifejtem, hogy miért nem ugyanaz mind a kettő, és hogy miért keverik sokan össze.

Először is a kavarodás abból adódik, ahogy észrevettük, hogy mind a két adót a NAV veti ki, hisz a rövidítését többnyire minden vállalkozó ismeri: Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Logikusan hangzik elsőre, hogy ha Adó- és Vámhivatal, akkor az áfa és a vám is biztosan ugyanaz lesz, ha ugyanaz a hivatal kezeli. Pedig közel sincs így. Sokan más okból is összekeverik a két dolgot, aminek viszont az EU-s tagsághoz és a fordított adózáshoz van köze… De félre a mítoszokkal, jöjjenek a tények.

Alap esetben az értékesítés áfa vonzata 27%-os adóterhet szokott magával vonzani, kivéve pár termék esetén, ilyen például a (papír)könyv értékesítés, aminek az áfa mértéke 5%. EU-s tagországba való értékesítés esetén az áfát abban az esetben nem kell felszámolni, amennyiben a vevő EU-s tagországban közösségi adószámmal rendelkezik, de a számlán jelezni kell, hogy az áfát majd a vevő a saját tagországában fogja megfizetni. Ilyenkor minden esetben a számlán fel kell tüntetni a saját közösségi adószámot is (amit személy szerint amúgy is kötelezővé tennék, ha már van ilyen száma egy vállalkozásnak).
A közösségi adószámot külön kell megigényelni a vállalkozás indításakor, vagy később cégeknek a ‘T201T nyomtatványon, egyéni vállalkozóknak a ‘T101E nyomtatványon, amit Általános Nyomtatványkitöltő programon keresztül kell beadni, ügyfélkapu/cégkapu kóddal.

Fontos figyelembe venni, hogy külön értékhatár vonatkozik az áfára import estén és a vám felszámításra import-export esetén. Az értékhatárok alatt nem kell fizetni az adott adót.

Áfát akkor kell fizetni amikor terméket hozunk BE az országba EU-n kívülről, vagy EU-n belül terméket szerzünk be, szolgáltatást veszünk igénybe. EU-n kívülről van egy 22€-s értékhatár (törvények miatt kerek 6.000 Ft)*, ami alatt nem kell az áfát megfizetni a termék után, de felette már meg kell a fent leírt áfa mértékekkel.

A vámmal az a helyzet, hogy termék export esetén 10€ felett, vagy termék import esetén 150€ felett vámot kell fizetni, aminek az alap összegébe még a szállítási költség is beletartozik (ha van!). A vám mértéke ilyen esetben 0-12% között váltakozik attól függően, hogy milyen termékről van szó. Feladásnál ezt a futárszolgálat is kezelheti plusz költségért, behozatalnál a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Repülőtéri Igazgatósága veti ki. A vámmal a legnehezebb előre kalkulálni, ezt a tényezőt csak figyelembe lehet venni, de számolni vele nem lehetséges, hisz sok tényezőtől függ rendelésenként.

Magánszemély vevő esetén a következő rendelési összegeknél a következő adókra kell felkészülni:

• 0-22 euró között: áfa- és vámmentes/vámeljárás alá nem tartozó küldemény
• 22,1-150 euró között: vámmentes, de áfa terheli a küldeményt
• 150,1 euró felett: kereskedelmi vámtarifa + áfa terheli a küldeményt

A gyakorlatban egy vám kezelés a következőképpen néz ki:

Rendeltünk Kínából egy okos kütyüt ingyenes szállítással kb 30 napos kiszállítási idővel. Kapunk a Magyar Postától SMS-ben egy értesítést a szállítónak megadott telefonszámunkra (akár egy FoxPostnál/DHL-nél/GLS-nél is), hogy vámkezelni fogják a küldeményt.

Az SMS tartalmazza a csomag számát, erre kell majd hivatkozni. A www.posta.hu/vam oldalon találunk leírást a teendőkről. Mindenesetre a vámkezeléshez el kell küldeni néhány dokumentumot, iratot. Amit kérhetnek:

• Egyszeri vámkezelési megbízás: ki kell tölteni, kinyomtatni, aláírni, bescennelni. (Ezt egyébként pár nappal az SMS után postán ki is küldik a címedünkre félig kitöltve az alap adatokkal, ezt is meg lehet várni.)
• PayPal képernyőmentés, amivel igazoljuk, hogy mennyit fizettünk.
• Ezeken kívül küldeni kell még képernyőmentést a rendelést visszaigazoló oldalól vagy az emailről, hogy látszódjon a megrendelt termék végösszege.

Ezeket a postaimport@posta.hu email címre kell eljuttatni.

További visszaigazolást nem biztos, hogy fogunk kapni, így azt a pár napot, rosszabb estben hetet végig izgulhatjuk, hogy mindent sikerült-e elküldeni, amit kértek. Ha sikerült, akkor a postás fogja elkérni a kiszabott összeget a postán (vagy kiszállításkor a futár). Legtöbbször vámot nem szoktak kiszabni egy okos kütyüre, de érdemes rá felkészülni, ha mégis (mert olyan nagy értékben rendeltünk kütyüt, mondjuk nem egy darabot, hanem 100-at!).

Amennyiben érdekesnek találtad ezt a bejegyzést, úgy kövess minket Facebookon és Instagramon is, hogy még több hasonló információhoz juss a témában. Ha webshopot szeretnél indítani és elakadtál az adózási és számviteli kérdésekben, vagy meglévő webshopod adózási dolgait a meglévő könyvelőddel nem tudod zökkenő mentesen, netán papírmentesen könyveltetni, akkor keress minket elérhetőségeinket egy tanácsadás erejéig. Mi már felkészültünk a papírmentes könyvelésre a törvények maradéktalan betartása mellett, így automatizált folyamatainkba egy webshop automatizált folyamatait is be tudjuk integrálni.

* ÁFA törvény 256. § (1) bekezdése szerint, a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos forint/euró devizaárfolyamot (252,19 HUF/EUR) figyelembe véve 6 000.- HUF értékhatárt jelent.