Az egyik legdivatosabb vállalkozás újabban egy webshop létrehozása. Számtalan online kurzus épül erre az ágazatra, hol fizetős, hol ingyenes tartalmakkal. Mi sem impozánsabb annál, mint felépíteni fillérekből egy wordpress oldalra pár ingyenes bővítménnyel egy olyan gépezetet, ami majd egy dropshipping rendszerrel a háttérben termeli a pénzt anélkül, hogy a tulajdonosának a kisujját keresztbe kellene tennie? Ez az igazi passzív jövedelem legszemléletesebb példája, nem igaz? De tényleg ennyire egyszerű? Számtalan webshopmotort lehet már a piacon kapni, és bármelyiket lehet már megbízható online számlázó szoftverhez hozzárendelni, és így tényleg kényelmes vállalkozást lehet létrehozni belőle, ami csak termeli a pénzt. Na de mik szoktak lenni a legnagyobb, legrizikósabb kérdések ezzel kapcsolatban, amivel megsütheti a kezét egy webshop tulajdonos?

person typing on Apple Cordless Keyboard

Először is, ha rosszul van beállítva a számlázás és a vevő megkapja a terméket, de nem fizet. Ebben az esetben a kellemetlenebbnél is kellemetlenebb jogi procedúrákhoz kell folyamodni behajtással és egyéb gusztustalan módszerrel. Kivédeni ezt úgy lehet, hogy díjbekérőt küld a rendszer a vevőnek, és a csomagot csak akkor indítja, ha a vevő a díjbekérőt kiegyenlítette. Ha lejár a díjbekérő fizetés nélkül, akkor a vevő sem jut hozzá a termékhez – ingyen. Ilyen egyszerű a megoldás, de ha ezt elmulasztja a webshop tulaj, akkor magára vessen.

A másik eset, amikor a vevő nem elégedett a termékkel és vissza akarja küldeni, hogy vissza kapja a pénzét. Ez már nehezebb dió, mert ebben az esetben már szükséges egy emberi tényezőt beiktatni a rendszerbe, akivel fel tudja venni a kapcsolatot. Ez lehet maga a webshop tulaj, de lehet akár egy fizetett alkalmazott is.

Európai Uniós tagországból érkezik a rendelés egy adott termékre, de a webshop nincs felkészülve egy EU-s értékesítésre, és esetleg rossz adattartalommal készül a számla. Ez kifejezetten akkor érdekes, ha egy adott országban a webes forgalmazás eléri a 100.000 €-s összeghatárt, mert ebben az esetben még az adott tagországba a webshopos cégnek még adószámot is kell igényelnie, és adóznia. Addig viszont EU-s tagországbeli adóalanynak (vállalkozásnak), ha van EU-s adószáma, akkor az EU-s adószabályokat kell alkalmazni a számlán is, és így az áfát a vevő fizeti a tagországában. Ugyanez igaz abban az esetben, ha a webshop dropshipingen keresztül terméket rendel EU-s tagországból. Bár ez annyira bonyolult ügylet, hogy érdemes ezt egyénre szabottan egy tanácsadás keretében megbeszélni velünk. A link a konzultációhoz itt érhető el: https://retcon.hu/mukodo-vallalkozasoknak/

Állandó vevő előbb fizeti ki a termék díját, minthogy megkapná róla a díjbekérőt esetleg a számlát. Ez tipikusan egy olyan webshopban szokott gyakori probléma lenni, ahol a számlázási beállítások nem automatikusak, ugyanis automatikus számlázás esetén a vevőnek nincs annyi ideje, hogy számla nélkül utaljon. Ugyanakkor, ha mégis előbb utal, akár napokkal előbb utal, akkor sajnos vissza kell neki küldeni téves utalás címén az összeget, és kérni, hogy a számla/rendelés/díjbekérő sorszámára hivatkozva utaljon még egyszer, és legközelebb várja meg, míg kap valami indokot (jogcímet) az utalásra. Szőrszál hasogatásnak tűnik, de a NAV szeret az ilyenekre ráharapni, mert szereti beleképzelni a Pénzmosási- és Terrorizmus Finanszírozás Elleni Törvényünk idevágó aspektusait…

Amennyiben további információra van szükséged, mint webshop tulajdonos a témáról, úgy keress meg minket, amit ezen a linken keresztül megtehetsz: