Az egyik legdivatosabb vállalkozás újabban egy webshop létrehozása. Számtalan online kurzus épül erre az ágazatra, hol fizet?s, hol ingyenes tartalmakkal. Mi sem impozánsabb annál, mint felépíteni fillérekb?l egy wordpress oldalra pár ingyenes b?vítménnyel egy olyan gépezetet, ami majd egy dropshipping rendszerrel a háttérben termeli a pénzt anélkül, hogy a tulajdonosának a kisujját keresztbe kellene tennie? Ez az igazi passzív jövedelem legszemléletesebb példája, nem igaz? De tényleg ennyire egyszer?? Számtalan webshopmotort lehet már a piacon kapni, és bármelyiket lehet már megbízható online számlázó szoftverhez hozzárendelni, és így tényleg kényelmes vállalkozást lehet létrehozni bel?le, ami csak termeli a pénzt. Na de mik szoktak lenni a legnagyobb, legrizikósabb kérdések ezzel kapcsolatban, amivel megsütheti a kezét egy webshop tulajdonos?
El?ször is, ha rosszul van beállítva a számlázás és a vev? megkapja a terméket, de nem fizet. Ebben az esetben a kellemetlenebbnél is kellemetlenebb jogi procedúrákhoz kell folyamodni behajtással és egyéb gusztustalan módszerrel. Kivédeni ezt úgy lehet, hogy díjbekér?t küld a rendszer a vev?nek, és a csomagot csak akkor indítja, ha a vev? a díjbekér?t kiegyenlítette. Ha lejár a díjbekér? fizetés nélkül, akkor a vev? sem jut hozzá a termékhez – ingyen. Ilyen egyszer? a megoldás, de ha ezt elmulasztja a webshop tulaj, akkor magára vessen.
A másik eset, amikor a vev? nem elégedett a termékkel és vissza akarja küldeni, hogy vissza kapja a pénzét. Ez már nehezebb dió, mert ebben az esetben már szükséges egy emberi tényez?t beiktatni a rendszerbe, akivel fel tudja venni a kapcsolatot. Ez lehet maga a webshop tulaj, de lehet akár egy fizetett alkalmazott is.
Európai Uniós tagországból érkezik a rendelés egy adott termékre, de a webshop nincs felkészülve egy EU-s értékesítésre, és esetleg rossz adattartalommal készül a számla. Ez kifejezetten akkor érdekes, ha egy adott országban a webes forgalmazás eléri a 100.000 €-s összeghatárt, mert ebben az esetben még az adott tagországba a webshopos cégnek még adószámot is kell igényelnie, és adóznia. Addig viszont EU-s tagországbeli adóalanynak (vállalkozásnak), ha van EU-s adószáma, akkor az EU-s adószabályokat kell alkalmazni a számlán is, és így az áfát a vev? fizeti a tagországában. Ugyanez igaz abban az esetben, ha a webshop dropshipingen keresztül terméket rendel EU-s tagországból. Bár ez annyira bonyolult ügylet, hogy érdemes ezt egyénre szabottan egy tanácsadás keretében megbeszélni velünk. A link a konzultációhoz itt érhet? el: https://retcon.hu/mukodo-vallalkozasoknak/
Állandó vev? el?bb fizeti ki a termék díját, minthogy megkapná róla a díjbekér?t esetleg a számlát. Ez tipikusan egy olyan webshopban szokott gyakori probléma lenni, ahol a számlázási beállítások nem automatikusak, ugyanis automatikus számlázás esetén a vev?nek nincs annyi ideje, hogy számla nélkül utaljon. Ugyanakkor, ha mégis el?bb utal, akár napokkal el?bb utal, akkor sajnos vissza kell neki küldeni téves utalás címén az összeget, és kérni, hogy a számla/rendelés/díjbekér? sorszámára hivatkozva utaljon még egyszer, és legközelebb várja meg, míg kap valami indokot (jogcímet) az utalásra. Sz?rszál hasogatásnak t?nik, de a NAV szeret az ilyenekre ráharapni, mert szereti beleképzelni a Pénzmosási- és Terrorizmus Finanszírozás Elleni Törvényünk idevágó aspektusait…
Amennyiben további információra van szükséged, mint webshop tulajdonos a témáról, úgy keress meg minket, amit ezen a linken keresztül megtehetsz:
